Miért szedjünk rezet?

Tartalomjegyzék

A réz szerepének fontosságát az emberi szervezetben nem lehet túlhangsúlyozni. A réz esszenciális elem tehát a szervezet nem képes szintetizálni, így mindenképp külső bevitelt igényel.

Őstörténet

A történelmi visszatekintések nagy hányada úgy kezdődik, hogy:

„Már az ókori egyiptomiak is…”

A réz fiziológiás jelentőségének esetében azonban egy nüansznyit jobban vissza kell tekernünk az idő kerekét…egy uszkve 2,5 milliárd évvel.

Az akkor még anaerob élőlényeknek, mint a cianobaktériumoknak, már a fotoszintézishez is rézfüggő enzimeket használtak. És lőn oxigéndús atmoszféra. Aztán volt oxigén katasztrófa, kialakultak az aerob élőlények, az oxigént megtanultuk felhasználni, és megjelent az ember. Röviden.

Miért pótoljunk rezet?

Az emberi fiziológia egyik legfontosabb eleme a réz:

Először is mert az energiatermelésünkhöz fontos elektro(n)motorok tehát a mitokondriumok, cianobaktériumi ősökre tekintenek vissza. Az egykoron fotoszintézisért felelős rézfüggő folyamatok átalakultak és mostanra aerob környezetben segítik az energiaháztartást. Az elektrontranszport több lépcsőfokán (komplex III. IV.) is megjelenik a réz (citokróm c oxidáz).

Másfelől az olyan reaktív anyagok folyamatait koordinálja, mint az oxigén és a vas. A réz a felelős, azért, hogy:

1. megfelelő mennyiségű hemoglobin létrejöjjön a szervezetben (ferrokelatáz aktivitás)
2. a vas megfelelő formájában tudjon szállítódni (Fe2+ → Fe3+) (hephaestin – ferroxidáz aktivitás)
3. a sejtlégzés veszélyes üzeme alatt létrejövő oxidatív melléktermékeket antioxidáns mechanizmussal kordában tartsa (glutation, cöruloplazmin, szuperoxid-dizmutáz, kataláz)

Ezek „csak” az élethez nélkülözhetetlen rézfüggő folyamatok az emberi szervezetben. Összesen több mint 30 olyan enzimet azonosítottak melyek létrejöttében vagy aktivitásában elengedhetetlen szerepet játszik a réz.

Ilyen például:

1. a tirozináz, ami a melanin termelésben fontos enzim, és a bőrszínért, valamint a hajszín megtartásáért felelős,
2. a diamin-oxidáz, ami a hisztamin lebontásában elengedhetetlen szereplő,
3. vagy a dopamin-béta hdroxyláz ami a noradrenalin termelés meghatározó eleme.

Fontos még a:

• kollagén szintézis során
• fehérvérsejtek mennyiségében és aktivitásában
• koleszterinszintben
• cukoranyagcserében
• pajzsmirigy hormonok és a hormonrendszer majd összes szereplőjének szintéziségben

…és a sort természetesen még folytathatnánk.

Rézhiány tünetei

A rézhiány tüneti és diagnosztikus megjelenését elég szemléletesen mutatja be az elmúlt évek alatt összegyűjtögetett (és még máig nem teljes lista) lista:

A rézhiány igazi jelentőségét érdemes úgy is végig gondolni, hogy:

-> Ha az emberi energiarendszerben fontos akkor MINDEN betegségben és tünetben közvetve vagy közvetlenül szerepet játszhat!

Miért nincs elég réz a szervezetünkben?

A drasztikus rézcsökkenés akkor következett be, mint nagyjából minden drasztikus változás az emberi táplálkozásban, az ipari forradalom idején és a feldolgozottság elterjedésével.

A csökkent tápanyagmennyiség a talajban, az állattartási megoldások megváltozása, és a rezet potenciálisan megkötő permetanyagok súlyos változásokat idéztek elő a mikrotápanyagok egyensúlyában. A rézmennyiség tekintetében messze aranyérmes állati eredetű máj is elszenvedte a réz csökkenésének jelenségét.

• Ausztrál állattartók drasztikus rézszint csökkenésről számolnak be, ami nem csak beteg állatokra vonatkozott.
• Matt Blackburn a MitoLife alapítója szintén beszámolt egy Texasi bio állattartásról, ahol a biopszia után gyakorlatilag zéró réz koncentrációról számoltak be.
• Morley Robbins ásványi anyag kutató hasonló eredményekkel találkozott.

Mennyi rézre van szükségünk?

A szervezetben semmi sem állandó, így a bevitt réz sem egy mindenkire vonatkoztatható, egyismeretlenes egyenlet. A réz kiválasztását, visszatartását, vérben lévő mennyigét és formáját egy sor fiziológiás és patológiás tényező meghatározhatja.

Ezen paraméterek függenek még a környezeti hatásoktól és az egyre szélesebben bővülő réz antagonista elemektől mint:

Az egészségügyi szervek ennek ellenére megpróbálták uniformizálni az átlagmennyiségeket. A 2001 óta fennálló ajánlott napi beviteli mennyiség meghatározását ugyanazon kutatók 3 hasonló vizsgálatára alapozták, figyelembe nem véve a fentebbi rézigényre ható tényezőket. A legtöbb ország ezek alapján kis eltérésekkel 0,8-1mg közti napi beviteli mennyiséget javasol.

A valóság ennél összetettebb mert a rézbevitel egy MINDEN ESETBEN személyre szabott megoldást kell kövessen, de a minimum 5-15 mg közti érték amivel már hosszú távon állapotjavulást is el lehet érni.

Biztonságos a réz?

A hivatalos ajánlások nagy általánosságban 10mg-os mennyiségben határozzák meg a réz biztonságos legfelső beviteli mennyiségét. Ennek alátámasztására nem hivatkoztak tudományos szakirodalmat.

A toxicitás témája összetett, de rövid lényege, hogy létezik egy úgynevezett elsődleges és másodlagos toxicitás. Míg előbbi a magas mennyiségek bevitelével jár, úgy utóbbi genetikai vagy toxikológiai okokból a rézháztartás zavarára utal.

Az elsődleges nagyon egyszerű. Kb 20.000mg-ig bezárólag biztonságos a rézbevitel. Ezen a ponton (20gramm!) már-már kezdenek meghalni az emberek. Ezeket öngyilkossági kísérletek esetleírásaiból tudjuk. Ugyanakkor volt, aki 100.000mg (igen 10 dkg) rézszulfát bevitelét is túlélte. Tehát kérek mindenkit figyeljen oda, hogy NE szedje be a hivatalos ajánlás 20.000-szeresét vagy annál többet, és akkor nagy baj nem lehet.

A másodlagos toxicitás, nem a beviteltől függ, hanem a szervezet rézháztartásában és szállításában keletkezik zavar. Így míg adott szövetekben felgyülemlik a réz (és nem tudja ellátni a feladatát), úgy más területeken súlyos rézhiány alakul ki. Itt fontos szereplők a gének, az oxidatív stressz, a kifejezetődött rézszállító fehérjék (chaperone) és az össze nem állt rézfüggő enzimek.

A probléma ott kezdődik mikor a szakértők összemossák a kettőt, és úgy gondolják, hogy a bevitt rézmennyiség összefüggésben áll az idegrendszerben vagy májban felhalmozódott rézzel. Pedig a legfrissebb bizonyítékok inkább arra engednek következtetni, hogy a bevitt nagymennyiségű réz inkább segíti beindítani a rézháztartás működését, és ezáltal hasznosítani a toxikusnak bélyegzett szervekben felhalmozott kötetlen rezet.

A félreértést tovább tetézi a profitérdek. A bebetonozott dogmákra jól kiépült diagnosztikai eljárások, mint a laborok vagy a hajanalízis, képtelenek megállapítani, hogy melyik szervben és miért lenne épp réz. Ezeknek az eljárásoknak van gyakorlati hasznuk, csak nem a rézbevitel megállapításának tengelyén.

Tanulság

A funkcionális és életvitel szerű rézpótlás jelentőségét mindenképp újra kell értékelnünk és a gyakorlati megoldásokat személyre szabott formán a mindennapokba integrálnunk.

Referencia:

• Kaplan & O’Halloran, 1996
• Crichton & Pierre, 2001
• Turlund et al., 2001
• Leung et al., 2004
• Johnson, 2004
• Vashchenko, 2013
• Robbins, 2021
• Hommel, 2022