A magnéziumpótlás a stresszkezelés egyik elfogadott megoldása. De vajon elegendő-e bekapni egy kapszulát, hogy minden gondunk elillanjon?
Stresszkezelés táplálék kiegészítőkkel
A produktív nyugati világ az életmód okozta kihívásokat mindig gyorsan és hatékonyan szeretné orvosolni. Termékek milliói sorakoznak eladásra várva, és a profitérdek indukálta reklámzaj, könnyen a háttérbe szorítja a valós megoldást.
A magnézium stresszben betöltött szerepére már a 80-as években felfigyeltek. Azóta aztán – általános igazságként elfogadva az összefüggést – gyártják, forgalmazzák, és kapkodják a magnéziumot, mint a stresszes élet elleni elixírt. Ionos forma, kelát kötés, felszívódás javítók, családi kiszerelés, és egy sor másik kiegészítő megoldással próbálták még eladhatóbbá tenni, a stressz kapszulázott ellenszerét.
A stressz és a magnézium
A stressz a szervezet nem specifikus reakciója minden olyan ingerre, amely kibillenti eredeti egyensúlyi állapotából, és alkalmazkodásra kényszeríti. Tehát mint funkció nélkülözhetetlen a túléléshez. Mi több, ettől vált az emberi faj ennyire adaptibilis túlélővé.
A magnézium több mint 3500 azonosított sejtszintű folyamatban játszik szerepet, így mindenképp fontos eszköze a szervezetben történt változásoknak.
Akut stressz hatására megnő a plazma magnézium szintje, valamint ürítése a vizeleten keresztül. A kiváltó stresszor megszűnése után az idegrendszer visszakapcsol regeneráló üzemmódba (paraszimpatikus tónus), ami csökkenti a magnézium felhasználást, és növeli a készletek visszatartását. Ez egy fiziológiás jelenség, amely elősegíti az alkalmazkodást.
A modern világ stressz tünetei
A nyugati civilizáció mindennapjaira ugyanakkor a krónikus-kognitív stressz jellemző, ami egy állandó terhet ró a magnézium háztartásra.
Kognitív attól lesz a stressz, hogy nem valós stresszor (pl.: cápatámadás) váltja ki a változást, hanem gondolati szinten, mi magunk generáljuk. A központi idegrendszer ugyanis nem tesz különbséget a megélt és az elképzelt fenyegetettség között. Úgy a múlton való rágódás, mint a jövőn való aggodalom valós stresszel megegyező változásokat tud indukálni az emberi szervezetben, és így az ásványi anyag háztartásban.
A modern kor embere hajlamos ezekkel a gondolati stresszorokkal naphosszat büntetni magát, és ezzel krónikussá téve a folyamatot. Míg az akut stressz esetén hirtelen nagy igénybevétel után egy regenerációs fázis következett, úgy a krónikussá vált stressz során hiányos, vagy túl rövid ez a szakasz.
A krónikus-kognitív stressz jelensége aztán egy sor életet megnehezítő tünetben jelenik meg:
- Álmatlanság
- Fejfájás
- Túlstimuláltság
- Fázékonyság
- Hideg végtagok
- Általános gyengeség
- Szédülés
- Fényérzékenység
- Fáradékonyság
- Alacsony vérnyomás
- Izzadékonyság
- Megszédülés felálláskor
- Sós ízek kívánása
- Fáradtsággal súlyosbodó derékfájás
- Koffeinérzékenység
- Emelkedett pulzus
- Fizikai aktivitás indukálta fejfájás
- Emelkedett pulzus
- Alacsony testhő
A sort még sajnos folytathatnánk. A felsorolás ugyanis „csak” a stressz közvetlen tüneteit tételezte. Az állandó szimpatikus tónus (fight or flight) a túlélést szolgálva ugyanis átcsoportosítja a szervezet erőforrásait. Ilyenkor olyan szervrendszerek kerülnek háttérbe, mint az emésztő- vagy az immunrendszer, amelyek szintén fontos játékosok a hosszú távú életben maradás tengelyén.
Az említett lista nagy része szoros összefüggésben áll a magnézium és még jó pár másik ásványi anyag háztartásával.
Tényleg stresszoldó a magnézium?
Annyi bizonyos, hogy a magnézium egy esszenciális szereplő a stressz megélésének valamennyi lépcsőfokában. Ugyanakkor a magnézium pótlása nem szükségszerűen jelent megoldást a folyamatos igénybevételre. A probléma ugyanis nem a magnézium relatív hiánya, hanem a regenerációs fázis (rest & repair) túl rövid mivoltja vagy súlyos esetben teljes hiánya.
Az idegrendszer paraszimpatikus tónusa teszi lehetővé, hogy az élelemből magnéziumot vegyünk fel, illetve, hogy ne ürítsük azonnal.
Tehát, a magnéziumpótlás nem megoldás, vagy legalábbis nem az első lépése a stressz kezelésének. Miután sikerül kordában tartanunk kontrollálatlan gondolatinkat, úgy a magnéziumpótlás egy LEHETŐSÉG, a stressz okozta károk helyreállítására.
Mindezek után a jobb magnézium ellátottság már egy remek eszköz az újonnan felmerülő stresszel való szembenézésre.
Természetes megoldások stressz ellen
A krónikus és életet megnehezítő distressz ellen igenis érdemes felhúzni a kesztyűt.
Légzés
Az egyik leghatékonyabb eszköz a légzés tudatos alkalmazása. A csökkent oxigénfelvétel, az alhasi légzés, és a lassú orrlégzés mind paraszimpatikus idegrendszeri folyamatokat aktivál, tehát segíti a regenerációs fázist.
Alvás
A regeneráció legfontosabb szereplője az alvás. A megfelelő mennyiség, mélység, és az alvásfázisok egészséges váltakozása egy olyan inaktív állapotot idéz elő, ami során a szervezet képes ellensúlyozni a stressz okozta igénybevételt.
Mindfulness
A stresszkezelési technikák csúcsa pedig a mindfulness. Egy kognitív módszer, ami segít azokat az agyterületeket aktiválni, ami a tudatos jelenlétéért felelős, ezzel háttérbe szorítva a múlt és jelen okozta vélt fájdalmakat.
Ha ezeket a megoldásokat rendszeresítjük és gyakoroljuk akkor a magnéziumpótlásnak igenis lehet létjogosultsága stresszkezelés tekintetében.
Összefoglaló
Röviden a magnézium egy nélkülözhetetlen szereplő az adaptív folyamatokban. Ugyanakkor, mint a stresszkezelés egyik lehetőségét, a profitérdek helyezte a tényleges megküzdési technikák elé. Pedig a nyugati élet okozta stresszt nem lehet ásványokkal helyettesíteni, sokkal inkább érdemes, rákészülni, észrevenni és tudatosítani.
Ne feledjétek a tudatos stresszkezelés nélküli magnéziumpótlás nem más, mint egy nagyon drága pisilés.